Lydia magazin - nr. 36

Szükségünk van egymásra 4. old.

Hogyan lehetséges, hogy amerikai állampolgárok elhagyják hazájukat, és egy Közép-Európai kis országba, Magyarországra költözzenek? Milyen gondolatok, célok vezették Donna és Robert George-ot, hogy ebbe a „merész kalandba” két kislányukkal, az akkor hatéves Sarah-val és alig hároméves Hannah-val belevágjanak? Hét éven át nem „gazdag amerikaiként” éltek azok között, akiknek segíteni jöttek. Szegeden és vonzáskörzetében végzett munkájuk megbecsüléseként – az „operettfalu” néven ismertté vált Kübekháza – 2010-ben községük díszpolgáraivá fogadta őket.

A beszélgetésben Donna elmondja, milyen munkát végeztek, milyen tapasztalatokat szereztek nálunk, Magyarországon.

Munka nélkül – de nem remény nékül! 10. oldal

„Ha valaki tíz évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy lesz idő, amikor ilyen kevés pénzből kell megélnem, egyáltalán nem hittem volna neki. A férjem villanyszerelő. Hosszú évekig jó beosztásban dolgozott, egy villamossági nagykereskedés beszerzési és értékesítési osztályán volt műszaki tanácsadó. Engem részmunkaidőben 17 évig egy napilapnál fogalmazóként alkalmaztak. Mindketten jól kerestünk. 2001-ben megbetegedtem, emiatt felmondtam a munkahelyemen. A férjem elég jól keresett ahhoz, hogy az ő fizetéséből ketten is megéljünk.2005. augusztusában viszont nagy csalódás ért minket. A férjemet elbocsátották...”

A cikkből megtudhatjuk, mi adhat reményt, megoldást ilyen helyzetekben.

Hogyan nyerhetem vissza az életkedvemet? 14. oldal

„Mi, nyugati kultúrában élő emberek magas követelményeket támasztunk az élettel szemben. Ki akarjuk élvezni, szeretnénk mindig felhőtlenül boldogok lenni. De van-e ennek célja és értelme? Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy mit keresünk elsősorban az életben: a boldogságot vagy az értelmet? Tapasztalataim arra tanítottak, hogy az élet értelméből fakad az élet boldogsága. Aki tudja, miért él, képes ebből megelégedettséget, végül boldogságot meríteni...”

Az írás további fontos részletekre mutat rá a témával kapcsolatban.